Az ügy "Buldoche Zsolt, Markus János Ildikó, Marton Viktória, Mezaros Sándor, Polk Gergely és Szabó János kontra Magyarország". Vélemények a Bizottság a fogyatékossággal élő személyek jogai kelt szeptember 9, 2013. 4/2011. Sz. Közlemény.
2011-ben a közlemény szerzőjét segítették a panaszok előkészítésében. Ezt követően a panaszt továbbították Magyarországnak.
Azáltal, hogy vélt vagy tényleges mentális retardáció alapján megfosztotta a szerzőket a szavazati jogtól, a részes állam nem teljesítette a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény 29.cikke szerinti kötelezettségeit, amelyeket egyénileg vagy az Egyezmény 12. cikkével közösen tett.
Amint az a megfontolások szövegéből kitűnik, mind a hat szerző "mentális retardációban szenvedett", és bírósági határozattal részleges vagy általános őrizet alá helyezték őket. A gyámság alá helyezésük automatikus következménye az volt, hogy a szerzők nevét a választói listáról az akkor hatályos magyar alkotmány 5.cikkének 70. bekezdése szerint kizárták, feltéve, hogy a teljes vagy részleges gondnokság alá helyezett személyek nem rendelkeznek szavazati joggal. A jogképességük korlátozása miatt a szerzők nem tudtak részt venni a magyarországi parlamenti választásokon április 11-én, 2010-ben és az önkormányzati választásokon, amelyekre október 3-án került sor, 2010. Jelenleg még mindig jogfosztottak, ezért nem vehetnek részt a választásokon. A közlemény szerzői azt állították, hogy a magyar alkotmány 5.cikke 70. cikkének rájuk történő közvetlen alkalmazása automatikusan kizárta őket a választói névjegyzékből. A cselekvőképességük megfosztására vonatkozó ilyen döntések nem vették figyelembe szavazati képességüket, mivel az Alkotmány rendelkezéseivel összhangban automatikusan és megkülönböztetés nélkül megfosztották őket, függetlenül fogyatékosságuk jellegétől, egyéni képességeiktől vagy a cselekvőképességük megfosztásáról szóló határozat alkalmazási körétől. A szerzők felhívták a figyelmet arra, hogy értik a politikai kérdéseket, és részt vehetnek a választásokon. Úgy ítélték meg, hogy az ilyen automatikus tilalom indokolatlan és sérti a 29.cikket, külön-külön vagy az Egyezmény 12. cikkével összefüggésben.
Információ ebben az esetben kerül bemutatásra a felülvizsgálat bírósági gyakorlat a Legfelsőbb Bíróság az Orosz Föderáció a negyedik negyedévben 2013 által jóváhagyott Elnökség a Legfelsőbb Bíróság az Orosz Föderáció június 4, 2014.
A Bizottság értékelése az ügy ténybeli körülményeiről: tudomásul vették a szerzők azon állításait, miszerint nevüknek a Magyar Alkotmány 70.cikke (5) bekezdésének a közlés benyújtásakor hatályos alkalmazása alapján történő automatikus kizárása a választói listákról sérti a 29. cikket, külön-külön és az Egyezmény 12. cikkével együtt. A szerzők különösen azzal érveltek, hogy az automatikus jogfosztásuk, függetlenül fogyatékosságuk jellegétől és egyéni képességeiktől, diszkriminatív és indokolatlan volt. A Bizottság figyelembe vette a részes állam azon érveit is, amelyek szerint mivel a Magyar Alkotmány 70.cikkének 5. bekezdése a magyar Alaptörvény elfogadása következtében hatályát vesztette, és hogy a magyar Alaptörvény ideiglenes rendelkezéseinek 26. cikkének 2. bekezdése az egyén jogképessége alapján történő egyéni választójogának megítélését írja elő, joga jelenleg megfelel az Egyezmény 29. cikkének (az álláspontok 9.2. pontja).
Azáltal, hogy vélt vagy tényleges mentális retardáció alapján megfosztotta a szerzőket a szavazati jogtól, a részes állam nem tett eleget az Egyezmény 29.cikke szerinti kötelezettségeinek, amelyeket egyénileg vagy az Egyezmény 12. cikkével közösen vállaltak (a nézetek 9.5. bekezdése).
A Bizottság következtetése: a részes állam nem teljesítette a 29.cikk szerinti kötelezettségeit, külön-külön vagy az Egyezmény 12. cikkével együtt.