A Magdolena Recasi kontra Magyarország ügy. A fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó bizottság nézetei 6.szeptember 2021-én. 44/2017. Sz. Közlemény.
2017-ben a közlemény szerzőjét segítették a panaszok előkészítésében. Ezt követően a panaszt továbbították Magyarországnak.
A gyámhatóság döntése, amely lehetővé teszi a szerző gyámjának, hogy életbiztosítási szerződést kössön a szerző nevében anélkül, hogy jelentős erőfeszítéseket tenne akaratának vagy preferenciáinak meghatározására, vagy akaratának és preferenciáinak "legjobb értelmezése", a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezmény 12.cikke szerinti jogainak megsértését jelentette.
Amint az a nézetek szövegéből kitűnik, a szerző azt állította, hogy a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezmény 3.és 12. cikke (4. és 5. bekezdés) szerinti jogainak megsértésével a részes állam elmulasztott olyan intézkedéseket hozni, amelyek megfelelő és hatékony garanciákat tartalmaztak számára pénzügyi ügyekben való jogképességének gyakorlására. Az életbiztosítási szerződés aláírásakor a szerző 42 éves volt és egészséges. A szerző halála esetén a temetési költségeket fedező életbiztosítása indokolatlan pénzügyi döntés volt, amelyet gyámja és a gyámhatóság a szerzővel való konzultáció nélkül hozott. Ennek eredményeként megfosztották attól a lehetőségtől, hogy döntéseket hozzon a vele közvetlenül összefüggő pénzügyi kérdésekben. Ez a döntés komoly hatással volt pénzügyi helyzetére. Nem tudta visszaváltani a szerződést anélkül, hogy jelentős pénzügyi veszteségeket szenvedett volna. A szerződés felépítése egyértelműen nem felelt meg legmagasabb érdekeinek, akaratának vagy preferenciáinak. A szerző azt is állította, hogy az Egyezmény 12.cikkének (3) bekezdésével összhangban a részes államok kötelesek támogatást nyújtani a fogyatékossággal élő személyeknek jogképességük gyakorlása során. A részes államoknak tartózkodniuk kell attól, hogy a fogyatékossággal élő személyeket jogképességüktől megfosszák, és ellenkezőleg, biztosítaniuk kell számukra a szükséges támogatást ahhoz, hogy jogilag kötelező erejű döntéseket hozhassanak. A cselekvőképesség gyakorlásához nyújtott támogatásnak tiszteletben kell tartania a fogyatékossággal élő személyek jogait, akaratát és preferenciáit, és soha nem korlátozódhat arra, hogy helyettük hozzon döntéseket (a megfontolások 3.1 - 3.2.pontja).
A Bizottság értékelése az ügy ténybeli körülményeiről: a Bizottságnak el kellett döntenie, hogy a gyámhatóság azon döntése, amely felhatalmazza a szerző gyámját életbiztosítási szerződés megkötésére a nevében, sérti-e az Egyezmény 12.cikke szerinti jogait. Az EGSZB tudomásul vette a szerző azon állításait, hogy az életbiztosítási szerződés megkötése előtt nem konzultáltak vele, és hogy nem vették figyelembe akaratát és preferenciáit (az álláspontok 11.2.pontja).
A Bizottság a következőket jegyezte meg: a szerződés megkötésekor a szerző csak 42 éves volt, jó egészségi állapotban volt, és abban az időben az élete nem volt veszélyben. A Bizottság azt is jelezte, hogy a szerző állapota jelentősen javult a kapott kezelés miatt. Figyelembe vette a szerző kijelentését, miszerint a biztosítási szerződés megkötése, amelynek egyetlen célja A temetés költségeinek fedezése volt, véleménye szerint az érdekeivel ellentétes felelőtlen pénzügyi döntés volt. A Bizottság hangsúlyozta, hogy bár a szerződés feltételei szerint a szerzőnek joga volt megvásárolni a biztosítást, nem kaphatta meg a teljes összeget, ami jelentős veszteséget jelentett a szerző számára, aki csak havi 203 dolláros nyugdíjat kapott. E tekintetben felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a részes állam nem magyarázta meg az életbiztosítási szerződés megkötésének sürgősségét vagy szükségességét a szerző nevében, figyelembe véve az összes körülményt (a nézetek 11.4.
A Bizottság megállapította, hogy a részes állam nem bizonyította, hogy komoly erőfeszítéseket tett volna a közlemény szerzőjének akaratának és preferenciáinak meghatározására vagy akaratának és preferenciáinak legjobb értelmezésére (a nézetek 11.6.bekezdése).
A Bizottság tudomásul vette a szerző érvelését, miszerint a gyámhatóság és gyámja által követett eljárás szintén figyelmen kívül hagyta az Egyezmény 12.cikkének (3) bekezdésében foglalt követelményeket. E bekezdés rendelkezései szerint a részes állam köteles a fogyatékossággal élő személyek számára hozzáférést biztosítani ahhoz a támogatáshoz, amelyre jogképességük gyakorlásához szükségük lehet. Ebben a tekintetben a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a részes állam eredeti időszakos jelentésével kapcsolatos záró észrevételeiben azt javasolta, hogy a részes állam hatékonyan használja fel a nemzeti polgári törvénykönyv és a kapcsolódó törvények felülvizsgálatának ezen folyamatát, és tegyen azonnali intézkedéseket a gyámság részleges eltörlésére, valamint a helyettesítő döntéshozatalról a támogatott döntéshozatali modellre való áttérésre, amely olyan döntés, amely tiszteletben tartja az emberi autonómiát, akaratot és preferenciákat, és teljes mértékben összhangban van az Egyezmény 12. cikkével, Ez magában foglalja az egyénnek mint magánszemélynek azt a jogát, hogy a tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja és visszavonja az orvosi kezeléshez, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréshez, a szavazáshoz, a házassághoz, a munkához és a lakóhely megválasztásához. A szerző esetében a Bizottság megállapította, hogy mivel a szerző jogképessége a szerződés megkötésekor teljes mértékben korlátozott volt, nem biztosított számára semmilyen lehetőséget, támogatást vagy szükséges feltételeket ahhoz, hogy pénzügyi ügyekben gyakorolja jogait (a nézetek 11.7.pontja).
A Bizottság következtetései: a gyámhatóság döntése, amely lehetővé teszi a szerző gyámjának, hogy életbiztosítási szerződést kössön a szerző nevében, anélkül, hogy jelentős erőfeszítéseket tenne akaratának vagy preferenciáinak meghatározására, akaratának és preferenciáinak "legjobb értelmezése", az Egyezmény 12.cikke szerinti jogainak megsértését jelentette.