EJEB ítélete január 23-2018 esetében „A magyar fél farkú kutya (Magyar Ketfarku Kutya Part) ellen Magyarországon” (kérelmezői N 201/17).
2017-ben a kérelmező felet segítette a panasz előkészítésében. Ezt követően a panaszt közölték Magyarországgal.
Abban az esetben tekinthető sikeresnek elleni panaszát bírság kiszabása egy politikai párt, mert az sérti a méltányosság a titkos választásokat a választók azt a lehetőséget, hogy kap egy alkalmazás a mobiltelefonok, amely lehetővé teszi, hogy névtelenül feltöltheti és megoszthatja fotóit szavazatok. Abban az esetben sérti a 10. cikk az Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok.
tailed Dog Party - rövidítve MKKP, szatirikus politikai párt Magyarországon, ami létezik de facto 2006-ban és 2014-ben hivatalosan bejegyzett. Párt tagjai részt főleg létrehozása egy képet graffiti, poszterek paródiák tipikus szlogenek a magyarországi politikai elit, nyomja az abszurd ötlet a választási vagy hogy egy vicces nyilatkozatot.
AZ ESET KÖRÜLMÉNYEK
Magyarország 2016-ban népszavazást tartott a bevándorlók Európai Unióba történő áttelepítésére vonatkozó tervről. Röviddel a népszavazás, a felperes, egy politikai párt, feltéve szavazók a lehetőséget, hogy egy alkalmazás a mobiltelefonok, amelyek lehetővé teszik a névtelen feltöltheti és megoszthatja fotóit szavazatok. Miután panaszok magánszemélyek az Országos Választási Bizottság fél kérelmező bírságot kapott, mert sérti a méltányosság választások és titkos szavazással választják.
Az Európai Bíróságon a felperes azt kifogásolta, hogy a bírság alkalmazása az Egyezmény 10. cikkében foglaltak szerint sérti a véleménynyilvánításhoz való jogát.
JOGSZABÁLYOK
Az egyezmény 10. cikkének követelményeinek való megfelelés tekintetében. Alkalmazás a mobiltelefon került kifejlesztésre a kérelmező fél, vagyis a szavazók az információs és kommunikációs technológiák, hogy véleményt cseréljenek az elhelyezése névtelen fényképeket érvénytelen szavazatok. Így a bejelentés kommunikatív értéket képvisel, és ezért véleményt nyilvánított az egyezmény 10. cikkével védett közérdekű ügyben. E tekintetben a bírság alkalmazása a véleménynyilvánítás szabadságát kérelmező fél jogának beavatkozása volt. Az Európai Bíróság előtt feltett kérdés az volt, hogy az interferencia legitim célt követett-e.
Magyar hatóságok azzal érveltek, hogy a célja az elfogadott intézkedések vonatkozásában a párt, a felperes, az volt, hogy biztosítsa a szabályos magatartása a szavazás módjáról és megfelelő használatát szavazási fordulót, és így a cél „hogy megvédje a mások jogait.” Magyar Legfelsőbb Bíróság (Kúria) azt mondta, hogy a választópolgár személyazonosságát nem sikerült megállapítani révén névtelenül feltöltött fotók, és bár a kiadvány képek szavazatok alkalmazása révén a mobiltelefon sérti azt az elvet a megfelelő jogok gyakorlása, ez nem befolyásolja a tisztességes választások lebonyolításának. A Számvevőszék nem látott okot, hogy ezzel egyetértsen, és egyetértett abban, hogy a felperes intézkedései nem befolyásolják a népszavazás titkosságát vagy tisztességességét. Annak ellenére, hogy a hazai hatóságok megállapították, hogy a használata szavazatok semmilyen más célra, mint a szavazás, megsérti bekezdés „e” 1. bekezdés 2. cikk szóló törvény a választási eljárás, a magyar hatóságok nem bizonyították erős összefüggés elve a nemzeti jog és a kitűzött , amely kimerítően szerepel az Egyezmény 10. Cikkének 2. bekezdésében. Következésképpen a kérelmező félre alkalmazott szankció nem felel meg az egyezmény 10. cikkének (2) bekezdésében foglalt követelményeknek.
HATÁROZAT
Abban az esetben, ha megsértették az Egyezmény 10. cikkében foglalt követelményeket (egyhangúlag elfogadták).
KÁRTÉRÍTÉS
A 41. cikk az egyezmény alapján a Bíróság elnyerte a kérelmező fél, 330 euró tekintetében vagyoni kár, a követelmény nem vagyoni kár nem kerül felszámolásra.