Emberi Jogok Európai Bírósága 14 2017. március ügy „és Ahmed Ilias (Ilias és Ahmed) ellen Magyarországon” (kérelmezői N 47287/15).
2015-ben a kérelmezőket segítették a panasz előkészítésében. Ezt követően a panaszt közölték Magyarországgal.
Ebben az esetben a kérelmezők hosszú időn keresztül sikeresen panaszt tettek a tranzitzónában való őrizetükért. Abban az esetben sérti a 3. cikk 4. és 5. cikke az egyezmény 13. az emberi jogok és alapvető szabadságok.
AZ ESET KÖRÜLMÉNYEK
A felperesek, a polgárok Banglades, megérkezett a tranzit területén a határ Magyarország és Szerbia közötti, és nyújtott be menedékjog iránti kérelmet. Kérelmüket elutasították, és visszavitték Szerbiába. Az egyezmény eljárás, panaszkodtak, különösen az a tény, hogy a fogva tartás a tranzit zónában illegális volt, hogy a feltételek a jogellenes bebörtönzése nem voltak kielégítőek, hogy a kiutasítás Szerbia kitéve őket a valós veszélye embertelen és megalázó bánásmód.
JOGSZABÁLYOK
Az egyezmény 3. cikkének való megfelelés tekintetében. a) A letartóztatás feltételei a tranzitzónában. A pályázókat egy kb. 110 négyzetméteres védett területen tartották. m 23 napig. Ezen a zónán kívül egy több konténerben lévő helyiséggel rendelkeztek. A szobában volt öt ágy, de abban az időszakban kapcsolatos az ügy körülményeinek, a felperesek voltak az egyedüli lakói. A jelentésben a magyar kormány az Európai Bizottság a Kínzás és Embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés (CPT) megállapította, hogy a rendelkezésre vizesblokkok nem igényelnek kommentárt és egészségügyi létesítmények elő, általában kedvező benyomást. A kérelmezők nem voltak sebezhetőbbek, mint bármely más menedékkérő, akit ott tartottak. Valóban nem volt megfelelő jogalapja a fogva tartás, valamint a hiányzó jogi alapot a szabadságvesztés hozzájárulhatnak érzésével uralkodó vitatott körülmények között, de figyelemmel megfelelő körülményeket és viszonylag rövid hivatali ideje panaszkodott a kezelés nem érte el a minimális szintet súlyossága szükséges , embertelen bánásmódot jelentenek.
HATÁROZAT
Az egyezmény 3. cikkében foglalt követelményeket nem sértették (egyhangúlag).
b) Szerbiába irányuló kitoloncolás. A magyar hatóságok hivatkoztak a harmadik országok biztonságos harmadik országainak jegyzékére. Nem veszik figyelembe a jelentések az ország és az egyéb bizonyítékok a felperesek által benyújtott, és lefektetjük őket tisztességtelen és ésszerűtlen bizonyítási terhet. Egy hiba miatt az első kérelmező megkérdezett tolmács segítségével Dari, a nyelv, amelyen nem beszél, illetve az idegenrendészeti hatóság adott neki egy szórólap az eljárásról a menedékjog és Dari. Ebben a tekintetben az ő esélyeit aktív részvételét az eljárásban, és magyarázza a részleteket a menekülés az ország rendkívül korlátozott. A kérelmezők írástudatlanok voltak, mindazonáltal a menedékjogi eljárásokról kapott valamennyi információ megtalálható a betegtájékoztatóban. Így úgy tűnik, hogy a hatóságok nem nyújtottak elegendő információt a kérelmezőknek az eljárásról. Translation megoldások esetükben kaptak az ügyvédjük két hónapon belül a vonatkozó döntés, amikor már elhagyta Magyarországot. A felperesek nem használja a hatékonysága a biztosítékokat, amelyek védik őket a kitettség valós a veszélye az embertelen vagy megalázó bánásmód 3. cikkének megsértését az Egyezmény.
HATÁROZAT
Az Egyezmény 3. cikkelyének (egyhangúlag) megsértését az ügyben követték el.
Ami az Egyezmény 5. cikkének (1) bekezdését illeti. a) A panasz elfogadhatósága. A Bíróságnak azt kellett megállapítani, hogy a felperes fogva tartás a tranzit területén szabadságelvonás értelmében az 5. cikk 1. § Az Egyezmény. Annak meghatározására, hogy egy személy szabadságától megfosztott, a kiindulási pont lehet a konkrét helyzetet, és figyelembe kell venni számos tényezőt.
A szabadságelvonás fogalma objektív és szubjektív elemeket tartalmaz. A cél elem tartalmaz típus, időtartam, hatásai és alkalmazási módja ennek az intézkedésnek az a lehetőség, hogy hagyja el a korlátozott területen, a mértéke felügyelet és ellenőrzés alatt a mozgás az arc és a elszigeteltség mértéke. A szubjektív elem magában foglalja, hogy a személy érvényes hozzájárulást adott-e ehhez a tartalomhoz.
A nélkülözés és a szabadságkorlátozás közötti különbség befolyásolta a mértéket vagy intenzitást, nem pedig a természet és a lét. Az a tény, hogy a felperesek is hagyja a tranzit zónában önként, nem zárja ki sérti a szabadsághoz való jogot.
A felpereseket több mint három hétig tartották. Őket egy védett településen tartották, ahol kívülről nem lehetett hozzáférni. Nem volt lehetősége arra, hogy belépjen Magyarország területére az övezeten kívül. Ennélfogva a felperesek nem választja a tartózkodást a tranzit zónában, és ezért nem tekinthetők úgy, hogy hozzájárultak a nélkülözés a szabadságától. Ha a kérelmező elhagyta Magyarország területét, a menedékkérelmet elutasították hiányában esélye megfontolásra érdemben. Következésképpen a tranzitzónában való fenntartása a tényleges szabadságvesztést jelentette.
b) Érdemes. Az első szempont a bekezdés „f” 1. bekezdés 5. cikk Az egyezmény lehetővé teszi, hogy a lefoglalásra egy menedékkérő vagy más bevándorló megszerezni az állami jóváhagyás megadásához. Az ilyen őrizet összeegyeztethetőnek kell lennie az általános cél az 5. cikk Az egyezmény, ami az volt, hogy biztosítsa a szabadsághoz való jogot, és az a tény, hogy senki sem megfosztani önkényesen. Ahhoz minősíthető önkényesnek, fogva tartás, összhangban alpont „f” 1. bekezdés 5. cikk Az Egyezmény kell elvégezni jóhiszeműen és szorosan kapcsolódik a célból, hogy megakadályozza az illetéktelen belépés egy személy be az országba. Helyezzük és fogvatartási körülmények megfelelő legyen, tekintettel arra, hogy az intézkedés nem azoknak, akik a bűncselekményt elkövető, és a külföldiek, akik gyakran féltve az életüket, már elmenekült az országból, és időtartama az ilyen fogva tartás nem haladhatja meg ésszerűen szükséges az üldözött célokat.
A felperesek fogva tartása 23 napig tartott. Az alkalmazandó szabályokat nem hozták meg kellő óvintézkedésekkel és kiszámíthatósággal. A letartóztatott kérelmezők tartalma ténylegesen gyakorlati megoldásnak tűnik. A felpereseket szabadságuktól megfosztott hiányában hivatalos hatósági döntések kizárólag azért, mert tág értelmezése az általános jogállamiság, az eljárás, amely nem felel meg az előírt követelményeknek a Bíróság ítélkezési gyakorlata.
HATÁROZAT
Abban az esetben sérti az 5. cikk Az Egyezmény (egyhangúlag).
A Bíróság egyhangúlag megsértését állapította meg az 5. cikk 4. § Az egyezmény és a 13. cikk 3. cikkével összefüggésben az egyezmény.
KÁRTÉRÍTÉS
Az Egyezmény 41. cikkének alkalmazása során. A Bíróság minden felperes számára 10 000 eurót ítélt meg a nem vagyoni károkért.