Az EJEE megállapította, hogy megsértették az egyezmény 4.jegyzőkönyvének 4. cikkében foglalt követelményeket.

Заголовок: Az EJEE megállapította, hogy megsértették az egyezmény 4.jegyzőkönyvének 4. cikkében foglalt követelményeket Сведения: 2024-06-26 03:42:48

Az EJEE 08. július 2021-i határozata a Shahzad kontra Magyarország ügyben (63772/16.sz. panasz).

2016-ban a kérelmezőt segítették a panasz elkészítésében. Ezt követően a panaszt továbbították Magyarországnak.

Az ügy fellebbez a migránsok kényszerített elhelyezése ellen egy keskeny földsávon a határkerítés mögött, ami egyenértékű volt a kiutasítással. Az egyezmény 4.jegyzőkönyvének 4. cikkének rendelkezései alkalmazandók az esetre. Az ügy fellebbezést nyújt be a kérelmező Magyarország területéről való kiutasítása ellen, miután hivatalos eljárás és garanciák hiányában jogellenes, de nem káros az országba való belépés, valamint az ügyével kapcsolatos egyedi határozat ellen, annak ellenére, hogy korlátozott a jogszerű belépés módja Magyarország területére. Az ügyben megsértették az egyezmény 4.jegyzőkönyvének 4. cikkét.

 

AZ ÜGY KÖRÜLMÉNYEI

 

2016 augusztusában egy 12 Pakisztáni állampolgárból álló csoport, köztük a kérelmező, illegálisan lépte át a magyar határt úgy, hogy lyukat vágott a magyar-szerb határon lévő kerítésen. Több órán át gyalogoltak Magyarország területén, mielőtt megálltak volna pihenni egy mezőn, ahol a magyar rendőrök feltartóztatták őket, és az államhatárról szóló törvény 1.cikkének a) pontja szerint "őrizetbe vették és átadták" őket. A személyeket teherautóval vitték a legközelebbi határkerítéshez, majd a rendőrök a kapun keresztül a kerítés külső oldalára vezették őket Szerbiából. A sérülésekkel küzdő kérelmezőt a szerbiai Szabadkán lévő külföldiek fogadóközpontjába küldték, onnan pedig a legközelebbi kórházba küldték.

 

JOGI KÉRDÉSEK

 

Az egyezmény 4. jegyzőkönyvének 4. cikkének való megfelelés tekintetében. a) alkalmazhatóság. Az a tény, hogy a kérelmező illegálisan lépett be Magyarország területére, és néhány órával a határátlépés után, valószínűleg nem messze attól fogva tartották, nem akadályozta meg az egyezmény 4.jegyzőkönyvének 4. cikkének alkalmazását. Ezenkívül ez a rendelkezés akkor is alkalmazható, ha a szóban forgó intézkedést az érintett állam jogszabályai nem minősítik "kiutasításnak". A jelen ügyben az Európai Bíróságnak azt kellett megvizsgálnia, hogy az a tény, hogy a felperest nem közvetlenül egy másik állam területére küldték, hanem egy keskeny földsávon helyezték el a magyar határkerítés és Magyarország Szerbiával való tényleges határa között, azt jelenti-e, hogy a vitatott intézkedés kívül esik az egyezmény 4.jegyzőkönyvének 4. cikkének hatályán. Az Európai Bíróság megállapította, hogy ez nem történt meg, és hogy a kérelmező átszállítása a határkerítésen kívülre az egyezmény 4.jegyzőkönyvének 4. cikke szerinti kiutasításnak minősül.

Különösen a kerítést egyértelműen felállították a két állam közötti határ védelme érdekében. A kerítés külső részén található, infrastruktúra nélküli keskeny földsáv kizárólag a határfenntartáshoz kapcsolódó technikai jelentőséggel bírt, a Magyarországra való belépéshez pedig a kitoloncolt migránsoknak át kellett haladniuk az egyik tranzitzónán, ami általában Szerbia területének átlépését jelentette. 17. December 2020-I állásfoglalásában A 2008/115/EK és a 2013/32/EK irányelv Magyarország általi végrehajtásáról az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy az államhatárról szóló törvény 1.cikkének a) pontja alapján kiutasított migránsoknak nem volt más választásuk, mint elhagyni Magyarország területét. Ezenkívül a jelen ügyben úgy tűnik, hogy a kiutasított személyek csoportját az illetékes tisztviselők Szerbia felé irányították. Következésképpen a felperesre alkalmazott intézkedés célja A felperes Magyarország területéről való kiutasítása volt, és pontosan Ehhez az eredményhez vezetett. Kizárólag a határkerítés külső részén lévő földsáv Magyarország területének formális státuszára való hivatkozás és a fent említett politikai realitások figyelmen kívül hagyása megfosztja az egyezmény 4.jegyzőkönyvének 4. cikkét a gyakorlati hatékonyságtól a jelen panaszban tárgyaltakhoz hasonló esetekben, és lehetővé teszi az államok számára, hogy megkerüljék az említett egyezmény rendelkezés által rájuk rótt kötelezettségeket. A migrációs áramlások kezelésével kapcsolatos problémák nem igazolhatják a jogi területen kívüli olyan terület létezését, ahol az egyének kívül esnek az Egyezmény által védett jogaikat és garanciáikat biztosítani képes bármely jogrendszer hatályán.

  1. b) a panasz tartalma. Nem vitatták, hogy a kérelmezőt anélkül utasították ki Magyarországról, hogy vele szemben bármilyen azonosítási eljárást lefolytattak volna, vagy hogy a magyar hatóságok megvizsgálták volna egyéni helyzetét. Ezért tisztázni kell, hogy a kérelmező helyzetének egyéni mérlegelésének hiánya a kérelmező saját magatartásának tudható-e be. E tekintetben az Európai Bíróság a következő körülményeket vette figyelembe.

Először is, bár a kérelmező más migránsokkal együtt illegálisan lépte át a magyar határt, a videóból az derült ki, hogy az illetékes magyar állami hatóságok alkalmazottainak utasításait követték, és a helyzetet teljes mértékben ezeknek a munkavállalóknak az ellenőrzése alatt tartották. Nem volt arra utaló jel, hogy a kérelmező és más migránsok ellenálltak volna, vagy erőszakot alkalmaztak volna magyar kormánytisztviselők ellen. A magyar hatóságok azt sem állították, hogy a kérelmező és más migránsok határátlépése robbanásveszélyes, ellenőrizhetetlen helyzetet teremtene az országban, vagy hogy cselekedeteik veszélyeztetnék az ország közbiztonságát. Ezért a jelen ügy-a Magyarország területére való jogellenes belépéstől eltekintve-nem hasonlítható össze az Európai Bíróság Nagytanácsának az "N. D. és N. T. V. Spanyolország" ügyben hozott határozatával (lásd: Az Európai Bíróság Nagytanácsának az "N. D. és N. T. V. Spanyolország" (N. D. és N. T. v. Spanyolország) 13. február 2020-án kelt, 8675/15 / / számú panasz az Emberi Jogok Európai Bíróságának Precedensei. Különleges kiadás. 2020. N 4.).

Másodszor, azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a kérelmező az illegális határátlépésével megkerülte-e a Magyarországra való jogszerű Belépés hatékony eljárását, a két rendelkezésre álló tranzitzóna mindegyike viszonylag kis számú nemzetközi védelem iránti kérelmet fogadott el naponta, és azoknak, akik be akartak lépni a tranzitzónába, először be kellett jegyezniük nevüket a várólistára, és esetleg több hónapot kellett várniuk Szerbiában, mielőtt beléphettek volna Magyarországra. Bár a felperes azt állította, hogy felkérte a várólista összeállításáért felelős személyt, hogy adja hozzá nevét a listához, soha nem regisztrálták. E tekintetben az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) és az Európa Tanács főtitkárának Migrációs és Menekültügyi különmegbízottja rámutatott a tranzitzónákba való belépés kezelésének és a várólisták kezelésének hiányosságaira és átláthatatlanságára. Az osztály azt is megjegyezte, hogy a műholdak nélküli embereket, akiknek szintén nem volt nyilvánvaló külső oka a különleges bánásmódnak, aktívan visszatartották a tranzitzónák megközelítésétől. A fentiek és különösen az eljárás informális jellege miatt a kérelmező nem tehető felelőssé azért, hogy nevét nem vették fel a várólistára.

Így, figyelembe véve a tranzitzónákhoz való korlátozott hozzáférést, valamint a migránsok befogadását ilyen körülmények között szabályozó megfelelő garanciákkal rendelkező hivatalos eljárás hiányát, a magyar hatóságok nem biztosították a kérelmezőnek az államba való jogszerű Belépés hatékony módját. Következésképpen a kérelmező kiutasítására vonatkozó egyedi határozat hiánya nem magyarázható a kérelmező saját magatartásával. Így, figyelembe véve azt a tényt, hogy a magyar hatóságok személyazonosságának megállapítása és helyzetének mérlegelése nélkül utasították ki a kérelmezőt, valamint figyelembe véve a Magyarországra való belépés törvényes eszközeihez való tényleges hozzáférés hiányát, a kérelmezőt a külföldiek kollektív kiutasításának részeként kiutasították az országból.

A fentiekre tekintettel az Európai Bíróság a panasz érdemi elbírálása mellett elutasította a magyar hatóságok azon érvelését is, hogy a kérelmező nem rendelkezik áldozati státusszal, mivel nem nyújtott be nemzetközi védelem iránti kérelmet.

 

Állásfoglalás

 

Az ügyben megsértették az egyezmény 4. jegyzőkönyvének 4. cikkét (egyhangúlag elfogadva).

Az Európai Bíróság egyhangúlag kimondta azt is, hogy megsértették az Egyezmény 13.cikkét, amelyet az egyezmény 4. jegyzőkönyvének 4. cikkével összefüggésben vizsgálnak, mivel a kérelmező nem rendelkezett hatékony jogorvoslattal a Magyarországról való kiutasítása ellen.

 

Kompenzáció

 

Az Egyezmény 41. cikkének alkalmazásában. Az Európai Bíróság a felperesnek 5000 euró kártérítést ítélt meg nem vagyoni kárért.

 

 

Добавить комментарий

Код

© 2011-2018 Юридическая помощь в составлении жалоб в Европейский суд по правам человека. Юрист (представитель) ЕСПЧ.