EJEB ítélete november 8, 2016 esetében „A Magyar Helsinki Bizottság Magyarország ellen (Magyar Helsinki Bizottság kontra. Magyarország)” (kérelmezői N 18030/11).
2011-ben a felperes közintézményét segítették a panasz előkészítésében. Ezt követően a panaszt közölték Magyarországgal.
Abban az esetben sikeresen vizsgálta panasz nem tájékoztatták a nyilvánosságot a szervezet vezető a közvélemény-kutatás, a védők a nevek a rendeltetési száma és a saját találkozókat. Az ügy az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 10. cikkében foglalt követelmények megsértését vonta maga után.
AZ ESET KÖRÜLMÉNYEK
A pályázót, egy nem kormányzati szervezetet 1989-ben alapították a nemzetközi emberi jogi normák magyarországi végrehajtásának nyomon követésére, valamint jogi képviselet, oktatás és képzés biztosítására. A közbiztonsági rendszer hatékonyságáról szóló tanulmány keretében a pályázó szervezet különböző rendőri szerveket kért arra, hogy tájékoztassák az általa kijelölt közvédők nevéről és a kinevezések számáról. A rendőri szervek közül 17 válaszolt a kérelemre, öt másik pedig a bírósági eljárás sikeres fellebbezése után továbbította a kért információkat. A kérelmező két másik, a kért információ megtagadását elutasító rendészeti részlege iránti kérelmét azonban elutasították. A kérelmező szervezet az Egyezmény 10. cikke alapján panaszt tett arra, hogy az előírt információk nyilvánosságra hozatalának bírósági megtagadása az információhoz való hozzáférés jogát sérti.
JOGSZABÁLYOK
Az egyezmény 10. cikkének való megfelelés tekintetében. a) A beavatkozás alkalmazhatósága és rendelkezésre állása. Az egyezményt az 1969-es szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény 31-33. Cikkében, valamint az egyezmény tárgyának és céljának figyelembevételével kell értelmezni. Az Európai Bíróság nem hagyhatja figyelmen kívül az európai országok általános nemzetközi vagy jogi normáit, és a részt vevő államok speciális nemzetközi eszközeiből és gyakorlataiból eredő konszenzus is vitatható érv. Végezetül, az egyezmény értelmezése során lehetőség nyílik kiegészítő értelmezési eszközökre is, ideértve a travaux előkészületeket is. Ezen elvek alapján, azt kell vizsgálni, hogy a megfelelő információkhoz való hozzáférés az állam tulajdonában tekintett hatálya alá tartozó 10. cikke az egyezmény, annak ellenére, hogy ez a jog nem származik közvetlenül az a rendelkezés szövegében, és ha igen, akkor milyen mértékben. A hazai jogszabályok a legtöbb részes államok elismerik a törvény alapján a jog az információhoz való hozzáférés, és van széles körű konszenzus kell ismerni az egyéni jogot információkhoz való hozzáférést az állam annak érdekében, hogy a közvélemény, hogy megtanulják és véleményt formáljon bármilyen kérdésben közérdekű, többek között az utat A hatóságok működése a demokratikus társadalomban. Nemzetközi szinten is nagyfokú konszenzus alakult ki. Az információkereséshez való jogot közvetlenül az 1966. évi polgári és politikai jogokról szóló nemzetközi egyezségokmány 19. cikke garantálja, és az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága több alkalommal megerősítette az információhoz való hozzáférés jogát. Emellett az Európai Unió Alapjogi Chartájának 42. cikke garantálja a polgárok számára az egyes dokumentumokhoz való hozzáférést. Az Európa Tanácsnak a hivatalos dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló egyezményének elfogadása - annak ellenére, hogy azt csak hét részt vevő állam ratifikálta - folyamatos fejlődést mutat az államnak a nyilvános információkhoz való hozzáférési kötelezettségének elismerése tekintetében. E tényezőkre tekintettel a Számvevőszék nem tartja úgy, hogy megfosztja a lehetőséget az Egyezmény 10. cikke (1) bekezdésének értelmezésétől, beleértve az információhoz való hozzáférés jogát is. A Bíróság elismerte, hogy a jogbiztonság, a kiszámíthatóság és a törvény előtti egyenlőség, akkor ne menjen, alapos ok nélkül származó precedens létre a korábbi esetekben, de mivel az egyezmény elsősorban a rendszer az emberi jogok védelme, szintén figyelembe kell venni a változó körülményekhez a részt vevő államokban, és a Számvevőszéknek reagálnia kell a kialakulóban lévő konvergenciára az elérendő normák tekintetében. Az információhoz való jog nem lehet értelmezhető úgy, hogy pozitív kötelezettséget az állam információk gyűjtése és terjesztése saját kezdeményezésére és a 10. cikk az Egyezmény nem biztosít a személy számára a jogot az információkhoz való hozzáférést egy állami hatóság, és nem kötelezi az alperes állam jelenteni ezeket az információkat a személy . Azonban a jog, vagy kötelezettség merülhet fel, egyrészt, ha az információ közzététele által biztosított bírósági határozat, amely hatályba lépett, másrészt pedig abban az esetben, ha a hozzáférést a szükséges információkhoz személy jogát, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága különösen az információhoz való hozzájutás és továbbadás szabadsága, és amikor a hozzáférés megtagadása e joggal való beavatkozást jelentett. Kérdés az volt, hogy a hozzáférés megtagadása, hogy az információ beavatkozás a véleménynyilvánítás szabadságát a kérelmező, és ha igen, milyen mértékben, figyelembe kell venni minden egyes esetben, figyelembe véve a különleges körülményeket, beleértve (i) a kérelem célját információkat, (ii ) a kért információk jellegét, (iii) a kérelmező szerepét, és (iv) az információ elkészítését és elérhetőségét. A Bíróság meggyőződött arról, hogy a szervezet a kérelmező a jelen ügyben szeretnék jog gyakorlására vonatkozó információk terjesztése céljából a témában közérdekű és törekedjen az információhoz való hozzáférés céljából, és hogy az információ szükséges gyakorlásának jogát a véleménynyilvánítás szabadságához. Az állami védők kinevezésével kapcsolatos információk kétségtelenül általános jellegűek voltak. Ebben az esetben nincs ok kételkedni abban, hogy ez a tanulmány arról tájékoztatott, hogy a szervezet a felperest tájékoztatni fogja a nyilvánosságot, és a jogot, amelyhez a nyilvánosság, és a bíróság meggyőződött arról, hogy egy ilyen feladat a szervezet kérő szükséges hozzáférést a kért információkat. Végül elkészült és elérhető az információ. Így beavatkoztak az Egyezmény 10. cikke által védett jogba, amely az ügyben alkalmazandó volt. Lásd még a Leander kontra Svédország ítélet (1987. március 26.), kérelmezői 9248/81. Sz.
Travaux preparatoires (fr.) - előkészítő anyagok.
b) Megfelelő volt-e az interferencia. A Bíróság elismeri, hogy a beavatkozás a törvény által előírt, és hogy a korlátozás a szervezkedési jog, a kérelmező véleménynyilvánítási szabadság, hogy annak törvényes védelme céljából mások jogait. A személyes adatokból álló információkérés elsősorban a közszolgálati meghallgatások keretében végzett szakmai tevékenységekre vonatkozott. Ebben az értelemben az állami védők szakmai tevékenysége nem tekinthető a magánélethez kapcsolódó ügynek. A szükséges információ nem befolyásolja a működését, illetve döntéseit állami védők kapcsolatban feladataik ellátása, mint a jogi képviselők, vagy forduljon az ügyfelekkel, és a hatóságok az alperes Állam nem tudta bizonyítani, hogy a közzététel a kért információkat kedvezőtlenül befolyásolhatja a végrehajtását az állami védők a jogukat, hogy a magánélet tiszteletben tartásához az Egyezmény 8. cikke értelmében. Nincs ok azt feltételezni, hogy az állami védők nevéről és kinevezéséről szóló információk más eszközökkel nem ismerhetők fel a nyilvánosság számára. Interests által hivatkozott az alperes Állam 8. cikke alapján az egyezmény nem voltak ilyen jellegét és mértékét, hogy azok szükség megkezdését alkalmazásának az egyezmény rendelkezéseinek és hozza azt hatályba részeként összehasonlítása a szabályok a szervezet a kérelmező által védett 10. cikke az egyezmény . Kutatás tárgyát illetően a rendszer hatékonyságának állami védők, és már szorosan összefügg a jogot, hogy a tisztességes eljáráshoz, az alapvető jog a magyar jog és a megfelelő kiemelt fontosságú az Egyezmény értelmében. A tisztességes eljáráshoz való joggal közvetlenül összefüggő bármely kritikát vagy javasolt javítást a legitim egyetemes aggodalomnak kell tekinteni. A Bíróság meggyőződött arról, hogy a pályázó szervezet fog részt venni a vitában az általános érdeklődés, és nem teljesítette a kérését csökkenthetjük annak hozzájárulása a nyilvános vita a kérdésről közérdekű. Bár a kért információk személyes adatokat érintettek, nem tartalmaztak olyan információkat, amelyek nem voltak nyilvánosak. A Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az állam mérlegelési jogkörének ellenére nem áll fenn ésszerű arányossági kapcsolat a megtámadott aktus és a jogos cél elérése között.
HATÁROZAT
Az ügy az Egyezmény 10. cikkében foglalt követelmények megsértését jelentette (15 szavazat "két" - "ellen").
KÁRTÉRÍTÉS
Az Egyezmény 41. cikkének alkalmazása során. A bíróság a nyertes anyagi kártérítésért 215 eurót ítélt oda a pályázó szervezetnek, nem kártérítés iránti kérelem érkezett.
Lásd még a Leander kontra Svédország 1987. március 26-i ítéletet, a 9248/81 sz., Gaskin kontra Egyesült Királyság ügyben hozott ítéletet július 7, 1989, a kérelmezői N 10454/83, az Európai Bíróság ítéletét abban az esetben, „Guerra és társai kontra Olaszország” (Guerra és társai kontra. Olaszország) február 19-én 1998-ban a kérelmezői N 14967/89, ítélet a nagytanács az Európai Bíróság a fent hivatkozott Roche kontra Egyesült Királyság ügyben 2005. október 19-én benyújtott 32555/96 sz. kérelmezői, az Európai Bíróság a társulások esetében I Dél-Csehország anyák a Cseh Köztársaság ellen „(sdruzeni Jihočeské Matky v. Cseh Köztársaság) 2006. július 10-a kérelmezői N 19101/03, és az ítélet az Európai Bíróság a” Fiatalok Kezdeményezés az Emberi Jogokért Szerbia ellen „(Youth Kezdeményezés az Emberi Jogokért Szerbia), 2013. június 25-én, kérelmezői a 48135/06 sz.