Az EJEB 2016. december 13-i ítélete a Belane Nagy kontra Magyarország ügyben (53080/13 számú kérelmezői).
2013-ban a kérelmezőt segítették a panasz előkészítésében. Ezt követően a panaszt közölték Magyarországgal.
Ebben az esetben sikeresen vették figyelembe a nyugdíjjuttatások elvesztéséről szóló panaszt az újonnan bevezetett kritériumok alapján a jogok megszerzéséhez. Abban az esetben sérti a jegyzőkönyv 1. cikke N1 az Emberi jogok és alapvető szabadságok.
Az ügy körülményei
2001-ben a felperes rokkantsági nyugdíjra neveztek ki, ami elmaradt, 2010-ben, miután a rokkantság foka csökkent az alkalmazás egy módszer. Az elkövetkező években új vizsgálatokat végzett, és végül a megfelelő képzettségi szintre került. Azonban az új jogszabály lépett hatályba 2012-ben bevezetett további kritériumokat, hogy megfeleljen a követelményeknek, amelyek a kérelmező nem felel meg, és hogy egyértelműen a szociális biztosítás időtartamát. Ennek következtében, bár a rokkantság foka, más esetekben adna neki a jogot, hogy megkapja a rokkantsági ellátások keretében az új rendszer, az igények elutasították. A kérelmező kifogásolta, hogy ő elvesztette megélhetése biztosított csak a rokkantsági ellátások, mint a jogszabályi változások nyomán, a hatalmat távollétében az igazság, annak ellenére, hogy nem volt javulás az egészségét. I ítéletében február 10-i 2015 Udvari Kamara által talált négy szavazattal „A” három ellen „ellen”, hogy az ügy megsértése jegyzőkönyv 1. cikke N1 az egyezményt. Különösen az Európai tanács a Bíróság megállapította, hogy a felperes teljesen megfosztott ellátás kapcsán a hirtelen és kiszámíthatatlan változások a feltételeit annak, hogy hozzáférést rokkantsági ellátások. Június 1, 2015, kérésére az alperes állam hatóságai az ügyet a nagytanács az Európai Bíróság.
Törvénykérdések
Ami az egyezmény 1. sz. Jegyzőkönyvének 1. cikkével való összhangot illeti. a) A panasz alkalmazhatósága. Bizonyos körülmények között a tulajdon megszerzésének jogszerű elvárásai az egyezmény 1. jegyzőkönyvének 1. cikkével védhetők. Jogos elvárás kell egy konkrétabb jellegű, mint a puszta remény, és kell alapulnia jogszabály vagy jogi aktus, mint egy bírósági határozat. Ugyanakkor az ingatlan érdeklődés, elismert hazai joggal összhangban, annak ellenére, hogy vissza lehet vonni bizonyos körülmények között lehet az ingatlan.
A társadalombiztosítási jogszabályokban bekövetkezett változások reagálhatnak a társadalmi változásokra és a társadalmi segítségre szoruló emberek kategóriáira vonatkozó nézetek megváltoztatására. Ha a hazai jogszabályi környezet számára nyújtott különösebb előnyök formájában vagy nyugdíj megváltozott, és az érintett személy a jövőben nem teljesen felel meg őket változások miatt ilyen körülmények gondos mérlegelése az egyes az eset körülményeire, különösen a természet a változtatásokat a követelmények ellenőrzése kellően meghatározott anyagi tulajdonság a belső jognak megfelelően.
A kérelmező teljesítette az összes olyan feltételt, amely a fogyatékkal élők nyugdíjjogosultságának közel 10 évig történő megszerzéséhez való joga volt. A döntés, hogy jelöljön ki neki, hogy a rokkantsági nyugdíj rendelkezései alapján az alkalmazandó jogszabály, amely alapját képezte a kezdeti jogszabály, ezért lehet tekinteni, mint ami a meglévő ingatlan. Ebben az időszakban, tudott alapján e törvény, hogy támogassa a jogos elvárás, hogy továbbra is részesül rokkantsági ellátások, ha a fogyatékosság tartjuk az előírt szintet.
A kérdés az volt, hogy volt még a kérelmező hatálybalépése új szabályozás 2012-ben, a jogos elvárás megszerzésének rokkantsági ellátások. A változás a jogszabály kifejezetten létre, hogy egy bizonyos kategóriájába biztosítottak, köztük a felperes, amely feltétel nem volt előrelátható idején tulajdonítható potenciális járulékfizetési időszak, és hogy nem tud megfelelni után hatálybalépése az új jogszabály. Közötti időszakban a megszüntetését kifizetése a kérelmező rokkantsági nyugdíj 2010-ben és az új követelmények a jogalkotó által a járulékok 2012-ben a felperes nem csak továbbra is részt vesz a társadalombiztosítási rendszer, hanem továbbra is megfelelnek a szükséges követelményeknek a szolgálati idő megszerzése rokkantsági ellátások. Következésképpen, nyugdíj nélkül, az Egyezmény 1. sz. Jegyzőkönyvének 1. cikke alá tartozó jogos bizalom továbbra is fennállt. Valószínűleg, ez úgy értendő, hogy a fogyatékosügyi törvény N CXCI 2011. hozott 2012-ben, állított további kritériumokat a pályázók számára. Különösen helyett követelményének eltöltött szereplő korábbi törvény, az érintettek kell egy ötéves időszak benyújtását megelőző alkalmazás, legalább 1 095 nappal a társadalombiztosítás fedezi. Azok, akik nem felelnek meg ennek a követelménynek, lehetne még jobb, ha egész karrierjük megtörni a társadalmi befogadás nem haladja meg a 30 napot, vagy ha kaptak rokkantsági nyugdíjban vagy rehabilitációs járadékban december 31, 2011, amely nem terjed ki a nélkülözés hely 2010-et a kérelmezőnek.
A felperesnek a társadalombiztosítási rendszer költségén járó ellátásokra való jogosultságát a nyugdíjjogosultságának csökkenéséhez vezetett. Így az 1. sz. Jegyzőkönyv 1. cikke alkalmazandó volt a jelen ügyre.
b) Az egyezmény 1. jegyzőkönyvének 1. cikkelyének való megfelelés. Az Európai Bíróság elismerte, hogy a beavatkozás a fogyatékossággal összefüggő társadalombiztosítási kifizetések rendszerének racionalizálásával eleget tett a törvényesség követelményének és a közérdeknek a közpénzek védelmére irányuló igényét. Az 1. jegyzőkönyv 1. cikke előírja, hogy az esetleges beavatkozás ésszerűen arányos az elérni kívánt céllal. A szükséges méltányos egyensúlyt nem állapítják meg, ha az egyén egyéni és túlzott terhet visel. A kérelmezőt teljes mértékben megfosztották a jogaitól, és nem a juttatások arányos csökkentéséért. Nem volt más létfontosságú jövedelme a létezéshez, és nehézségei voltak a jövedelmező foglalkoztatás megszerzésében, hivatkozva a fogyatékkal élő személyek veszélyeztetett csoportjára. A vitatott intézkedés, bár ez volt a célja a közpénzek védelme és ésszerűsítése társadalombiztosítási rendszerek kapcsán fogyatékosság elfogadása volt szabályozás, amely az adott körülmények között nem igazságos egyensúlyt az egymással versengő érdekek. Ezek a megfontolások nem igazolhatják jogalkotás visszaható hatályú és hiányában átmeneti intézkedéseket, az adott konkrét helyzetben, járó nélkülözés a felperes jogos elvárás, hogy kaphat rokkantsági ellátások. A kérelmező jogaival való ilyen alapvető beavatkozás nem állt fenn a versengő érdekek közötti megfelelő egyensúly fenntartása mellett. Az elérni kívánt cél és az alkalmazott eszközök arányossága között nem volt megfelelő kapcsolat. Az ellenérdekű állam kormányának széles mérlegelési jogkörének ellenére a felperesnek túlzottan egyedi terhet kellett viselnie.
uralkodó
Abban az esetben, ha megsértették az egyezmény 1. jegyzőkönyvének 1. cikkében foglalt követelményeket (kilenc szavazattal elfogadták "a", nyolc "ellen").
kártérítés
Az Egyezmény 41. cikkének alkalmazása során. A Törvényszék a felperesnek 5000 eurót ítélt meg nem vagyoni kárra és 10 000 eurót anyagi kárra. Lásd ítéletet a nagytanács az Európai Bíróság „Kopecky Szlovákia ellen” (Kopecky v. Szlovákia) 2004. szeptember 28-a panasz N 44912/98, döntés a nagytanács az Európai Bíróság a „verem, és a másik az Egyesült Királyság ellen” (STEC és mások v. Egyesült Királyság), 2005. július 6-a panaszt N 65731/01 és 65900/01, ítélet az Európai Bíróság „Kjartan Ausmundson Izland ellen” (Kjartan Asmundsson v. Iceland) 2004. október 12-a panasz N 60669/00. Sz., Klein kontra Ausztria ügyben 2011. március 3-án hozott ítélet, 57028/00 sz., Emberi Jogok Európai Bírósága A Moskal kontra Lengyelország ügyben 2009. szeptember 15-én benyújtott, 10373/05 sz. Panasz.